Mielőtt felvételt nyertem volna az orvosegyetemre, 2006-ban egy évig a PTE Természettudományi Karán voltam biológia szakos diák. Szeretettel gondolok vissza arra az időszakra. Kiváló oktatóim közül ezúttal Dr. Jakab Ferencet emelném ki, akitől virológiát hallgattam – és aki jelenleg a kormány által életre hívott koronavírus kutatócsoport vezetője. Világéletemben nagyon érdekelt a tudománytörténet, és imádtam, hogy élménydús előadásaiban mindig beszélt ezekről az aspektusokról is. Később egy beadandó házi dolgozat formájában foglaltam össze a járványos gyermekbénulás történetét – ezt leporolva ollóztam össze és aktualizáltam most néhány részletet.
A világsajtó gyötrelmesen hosszú hetek óta a koronavírus járványtól hangos, amely két vállra fektette az egész világot. A modern kor felgyorsult ritmusa és szociokulturális sajátosságai mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a vírus ennyire rapid módon és ennyire széles körben elterjedjen, de a pandémia – vagyis valamely fertőző betegség okozta olyan járvány, amely nagyon nagy terület populációját fertőzi meg – korántsem egy új keletű dolog. Elég, ha az öreg kontinens pestisjárványaira gondolunk, amelyek közül a XIV. század közepén tomboló például konkrétan lefelezte Európa lakosságát. Ugyanígy rendkívül pusztítók voltak azok a tömeges megbetegedések, amelyek a rettegett fekete himlő, a lepra vagy éppen a kolera számlájára voltak írhatók. A XX. század első felében dúló spanyolnátha több emberéletet követelt Európában, mint az I. világháború, de nem sokat váratott magára az a kór sem, amelyről ez az írás született. Ma már csak kevesen élnek az 1950-es években egész Európán végig söprő polio-járványok betegeiből. Ezen emberek imbolygó, esetlen mozgása máig tanú arra, hogy micsoda szenvedéseket kell kiállnia valakinek, ha nem oltják be időben a vírusos gyermekbénulás ellen.
Míg a mostani koronavírus járvány elsősorban az idős, legyengült szervezetekre veszélyes, addig a poliomielitisz a leginkább kiszolgáltatott fiatal generáció soraiból szedte (és sajnos szedi a mai napig) áldozatait.
Mindkettő esetében vírusfertőzés okozza a betegséget, amely végső soron fulladásos halálhoz vezethet – igaz, előbbi esetén az interstitialis tüdőgyulladás, utóbbinál a légzőizmok bénulása tehető felelőssé érte.
Mindkettő esetében a vakcinafejlesztéstől várható hathatós áttörés; egyfajta tudománytörténeti érdekességként szolgálhat az, hogy több mint 60 év elteltével mindez miképpen fog majd zajlani a koronavírus esetében. Vajon vannak-e olyan párhuzamok, amelyek mentén a történelem ismételni fogja önmagát…?
Noha a XX. század elején már biztosított volt a vakcinagyártás technikai háttere, és számos betegséget meg is fékeztek, a polio nem adta meg magát. Ennek oka részint maga a vírus komplexitása volt, részint pedig a tudósok kórokozókról kialakult különböző nézeteinek összekülönbözése. Ne feledjük, az ’50-es évektől kezdődően már „a nemzetközi helyzet egyre fokozódott”, a hidegháborús időszakot átszőtte a szuperhatalmak közötti rivalizálás, amely a fegyverkezési- és űrverseny mellett a tudományban is tetten érhető volt – és a mi történetünk kapcsán a Salk-Sabin ellentétben csúcsosodott ki.
De ne szaladjunk ennyire előre!
Az Egyesült Államokbeli Georgiában (Warm Springs) található az a márványfalon függő bronz szobor-együttest, amely a Nemzetközi Gyermekbénulás Alapítvány alapításának huszadik évfordulója alkalmára készült, s amely a poliomyelitis elleni küzdelem oszlopos tagjainak állít emléket. A mű, amelyet 1958. január 2-án avattak fel, Edmond Romulus Amateis munkája. A szoborcsoport 17 embert örökít meg, amelyből az első 15 (ebből egy nő) tudósként vett részt a vírusos gyermekbénulás legyűrésében. A sort Franklin Delano Roosevelt elnök (aki maga is érintett volt a betegségben) és Basil O’Connor portréja zárja. Az avatási ünnepségen jelen volt maga a szobrász és az összes akkor élő tudós, aki a műemléken szerepel és Roosevelt özvegye, Anna Eleanor Roosevelt is.
Írásom legközelebbi részében bemutatom, az első ókori említés óta eltelt időszak alatt milyen események vezettek el a járványos gyermekbénulás elleni biztonságos és működő vakcina kifejlesztéséhez? Miként befolyásolta ezt a folyamatot a politika és egyéb háttérhatalmak?
