Mindent megértek én: a sz@r árut is ki kell tenni a polcokra, azt is el kell passzolni, rásózni valakire, rálőcsölni a bugris parasztra – hiszen AKCIÓS!!! Nézzük csak, valóban olcsó. De hiszen itt minden egyformán olcsó, bóvli, kacat, SZ@R – ami hömpölyög felénk a polcokról!
Ez volt valamikor az „1 eurós bolt” (a hőskorban, amikor még a svájci hitelesek sem a Neoton Família 220 felett című slágerét nyögték kéz a kézben), és amikor az euró kifejezés még a nyugatias polgári társadalom vízióját hazudta nekünk. Futott egy ideig „290-es bolt” néven; most pedig – a dübörgő magyar gazdasági mutatók tükrében – éppen „cca. 310-es bolt”-nak kellene hívni. A lényeg azonban, hogy ez maga a csoda: gyártósorokat létesítenek azért, hogy e remekbecsű árukat a rendelkezésünkre bocsájtsák. Köszönjük!
Íme, két bornyitó, ami történetesen mindenre jó – „alátét vagy nehezék” – éppen „csupán” a rendeltetésüket képtelenek ellátni: nevezetesen képtelenség extrahálni velük egy boros dugót.
Az első számú versenyző, ez a kecses kék instrumentum már a betekerésnél elgörbült, így nem próbálkoztam a luxálással…
A második – piros – delikvenst is a lezser eleganciájú dizájnnal ötvözött ergonómia hatja át, csak hát éppen nem lehet vele kinyitni egy borosüveget. Előbb a páros emelőkar egyik fogaskereke tört ki, amint próbáltam rá finom erőt kifejteni, nem sokkal később pedig – a parafában menetvágásra egyébként képtelen, s egy halvány alumínium spray réteggel fémnek álcázott – szári rész adta meg magát és tört bele a tövénél a dugóba…
Megnyugtató a számomra, hogy a fogyasztóvédelem gondoskodik arról, hogy a rendeltetésszerűen SEMMIRE sem használható termékeket eliminálja a piacról. Az elgörbült, betört menetekről eszembe jutott Czinkóczky doktor napokban közölt panoráma felvétele egy – mondjuk úgy, implantátumokkal enyhén „túlindikált” – alsó-felső állcsontról:
Én azért kettőnél megálltam…
